645.A tésztalazítás módszerei

A tészta akkor ízletes, ha laza szerkezetű, amit különböző lazítási módszerekkel érhetünk el:
1. Kelt tészták esetében élesztőt rakunk a tésztába. Az élesztőgombák 30-32 fokon ha nedvességet (tejet, vizet) és tápanyagot (cukrot) kapnak szaporodni kezdenek és a szénhidrátot széndioxid gázra bontják; ez a gáz növeli meg a tészta térfogatát.
2. A linzer tésztánál a lisztszemcséket szárazon körbedörzsöljük zsiradékkal (zsír, margarin, vaj), így a tészta sütés után omlós, morzsalékos lesz. Ha a tésztába tojássárgáját is rakunk, az tovább javítja a tésztánk állagát.
3. Felvert tésztánál (pl. piskóta) a tojásfehérjének azt a tulajdonságát használjuk ki, hogy habverés közben nagymennyiségű levegőt képes megkötni, ettől lesz a tészta sütés után lyukacsos, laza szerkezetű.
4. Vajas tészta esetében (vajas-leveles) a vajas és lisztes tésztaréteget hajtogatással rétegezzük. Ebben az esetben sütéskor a felforrt zsiradék szétnyomja a tésztarétegeket és azok így szilárdulnak meg. Az így kapott tészta laza, leveles szerkezetű lesz.
5. Vegyszeres lazításhoz sütőport, szalalkálit, vagy szódabikarbónát használunk. Ennél a módszernél a nedvesség és hő hatására képződő gáz lazítja a tésztát. Ezt kiegészítő lazításként használjuk linzer tésztánál és piskóta tésztánál.
A fenti lazítási módok kombinálva is alkalmazhatóak.